Diploma Leopoldinum: I. Lipót német-római császár és magyar király Erdéllyel kapcsolatos oklevelei. - I. 1691. XII. 4: az erdélyi m., székely és szász rendek állásfoglalását fogadja el Erdély és az uralkodóház, Erdély és a Habsburg birod., ill. Erdély és Mo. viszonyának szabályozásában: Erdély a m. korona országaként, m. közjogi státussal, de önálló államisággal kapcsolódott a Habsburg birod-hoz. Az erdélyi rendek képviselőjeként Bethlen Miklós alkudta ki a kir. udvarban. Legfontosabb paragrafusai: (2). Az előző m. kir-ok és erdélyi fejed-ek adományai, kiváltságai, nemesítései, méltóság-adományozásai érvényben maradnak. - (3). A m. kir-ok és erdélyi fejed-ek idején hozott régi erdélyi törv-ek és szokások, beleértve a szászok municipális jogait, megerősíttetnek. - (4). Az ogy-t (mely a m. kir-lyal együtt alkotta a törvényhozó hatalmat), a fejed. tanácsot és az egyh-akat immunitásaikban megerősítik; a szavazás elrendelésére és szabadságára, a kir. tábla, ítélőmesterek, táblabírák, s az alsóbb törv-székek jogkörére és az igazságszolgáltatás rendjére vonatkozó jogszabályok és szokások megmaradnak. - Amikor a kir. és az ogy. mindezt elfogadta, az erdélyi m. rendek nem tartották érdekükben állónak Mo. és Erdély azonnali egyesítését. Erdély önálló államiságát biztosítéknak tekintették arra, hogy a Habsburg m. kir. mint ném-róm. cs. nem tör sem Mo., sem Erdély közjogi státusának megszüntetésére. - Röviddel a ~ elfogadása után az uralkodóház is fölismerte, hogy ez az alaptörv. értékű okl. mennyire gátat vetett hatalmi törekvéseinek. Már I. Lipót is mindent megtett áttöréséért, de lényeges pontjai az 1848-as unióig érvényben maradtak. Ennek köszönhetően válhatott Erdély (mint 2. Mo.) az önálló m. államiság megőrzéséért folytatott küzdelem sikerének biztosítékává. - II. 1701. VI. 29: az erdélyi vallási unió okmánya. A rumén g.k. egyh. helyzetét szabályozta. III. 19: bocsátották ki, VI. 29: a g.k. zsin-on hirdették ki. 15 pontja közül a legfontosabbak: 1. A g.k. egyh. személyei és dolgai a r.k. egyházéival azonos jogokat nyernek. - 2. A g.k. papok, "mint a többi nemesi előjogoknak örvendők", fölmentetnek a jobbágyi szolgáltatások minden neme alól. - A 3. p. Ioan Inochentie Micu-Klein g.k. pp. önkényes értelmezése miatt a rum-m. ellenségeskedés gyökere lett. E cikkely kimondja, hogy nemcsak az unióra lépett rum. papok, hanem minden rum. közrendű és jobbágy is, amennyiben unióra lép, a kat. rendhez tartozik. Ezt az erdélyi ogy. úgy értelmezte, hogy minden g.k. rum. egyenrangú minden r.k. m-ral: rum. nemes a m. nemessel, rum. jobbágy a m. jobbággyal stb. Micu-Klein pp. és követői viszont úgy értelmezték, hogy minden g.k. rum. a nemesi rend tagja lesz. Ez az értelmezés elfogadhatatlan, mert nem volt összeegyeztethető a korabeli feudális (eu.) közjoggal. Erre hivatkozva ugyanis nem lehetett volna a m. nem-nemesek számára is ugyanazt az igazságtételt követelni, mint a rum. nem-nemesek számára. Az értelmezés pol. jelentése: a rum. parasztot nemesíteni kell, a m. és más nemzetiségű parasztot viszont jobbágy sorban kell hagyni; a rum. jobbágyot - "őshonosi joga" alapján - be kell emelni a rendi társad-ba, a m. és más nem rum. jobbágyot a jogtalanság állapotában kell hagyni. Az önkényes értelmezésben rejlő feloldhatatlan ellentmondást sem Micu-Klein, sem az általa kezdeményezett →rumén nemzeti mozgalom nem vette tekintetbe, hanem úgy tettek, mintha nem tudnának arról, hogy Erdélyben m. és más nem rum. jobbágyok is léteznek. Micu-Klein azt sem vette tekintetbe, hogy a korabeli erdélyi közjog csak a rendi jogot ismerte el, az ált. nemzeti "őshonosi" jogot nem. - Az 5. p. szerint a g.k. pp-ök és papság kánonjogi képzetlensége miatt az esztergomi érs. egy jezsuita teológust nevezett ki, aki mint auditor generalis ellenőrizte a g.k. pp-öt. 1773-ig, az intézkedés fenntartásáig g.k. pp. teol-a beleegyezése nélkül lényeges dolgokban nem intézkedhetett. - A ~ egyedül a r.k. vallással való uniót tartotta lehetségesnek. A kir. a zsin. által fölterjesztett 3 személy közül nevezte ki a pp-öt. Gyulafehérvárt, Hátszegen és Fogarason rum. isk-t nyitottak. A ~ 15. p-ja a kihirdetést az ogy-re és a tvhat-okra bízta. - A II. ~ ellentétben állt az I-ben biztosított alkotmánnyal, mert egy egész felekezetet akart a r-ek közé emelni azok egyetértése nélkül. Ko.I.

Tóth 1946:34.